Arany és Nagykőrös

 

A város erején felül támogatta az 1848-as forradalmat. Kossuth Lajos 1848. szeptemberi toborzó útjának második állomása volt Nagykőrös, két huszárezred szervezése is folyt itt a szabadságharc alatt. A szabadságharc bukása után sötét fellegek tornyosultak Nagykőrös egén is. Az addigi vezetést félreállították és olyan embereket juttattak hatalomra, akik az új politikai rendszer számára elfogadhatónak bizonyultak, akik azonban nem ártottak Kőrös városának. Ennek is köszönhető, hogy a megtorlás mégis viszonylag enyhe volt. Az önkényuralom németesítő politikája legfőképpen a magyar nemzeti kultúrát veszélyeztette, elsősorban is a nemzeti nyelvű oktatást, melynek egyik fellegvára éppen az iskolái révén ismert Nagykőrös volt. A Thun-féle oktatási rendelet kendőzetlen célja a németesítés, az egységes német nyelvű oktatás bevezetése volt. A főgimnáziumot is ez a veszély fenyegette, viszont az egyház anyagi ereje lehetővé tette, hogy saját erőből szerezzen nagyobb létszámú tanári kart. Ekkor, vagy a világosi fegyverletétel után Arany egy ideig bujdosni kényszerült, majd közéleti szerepet nem vállalva visszatért Szalontára. Időközben Tisza Lajos meghívta Gesztre, hogy fiát, Domokost költészetre oktassa. Szemléletének ellentmondásaira jellemző, hogy a bukott forradalmat kétféleképpen értékelte: elégikusan és ironikusan.

Arany János 1851. őszén költözött Nagykőrösre a református gimnázium irodalomtanári székének elfogadására. Költői fénye bearanyozta a tudós tanári karral működő gimnáziumot és Nagykőrös városát egyaránt. A református egyházi iskola, illetve tanárainak működése hírnevet adott Nagykőrösnek, 9 éven keresztül lelkiismeretes, pontos tanár volt. 1856-tól fogva újra dolgozgatott, folyóiratokban és albumokban, leginkább lírai költeményeket publikált. Ebből az időszakból származnak nagyobb művei is. Nagykőrösi tanárként rendszeresen tanulmányozta a magyar nyelvet és irodalmat, illetve a világirodalom nagyobb eposzait is újraolvasta. A Magyar Tudományos Akadémia tíz évi szünet után megtartott nagygyűlésén, 1858. december 15-én előbb levelező, majd még aznap rendes tagjává választotta. Székét 1859. október 31-én Zrínyi és Tasso c. értekezésével foglalta el. Ekkoriban betegeskedni kezdett és gyomorbántalmak kínozták, ezért jobb orvosi ellátás reményében Pestre költözött, ahol 1860. július 15-én a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta. 

Facebook oldalunk

Látogatottság

Ma:21
Tegnap:56
A héten:182
A hónapban:1257
Összesen:328067

Ki van online?

1
Online

2024. március 28. csütörtök, 14:03

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ÉS TÁJÉKOZTATÓ

© Copyright 2014-2021 Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ, Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény

Minden Jog Fenntartva | Nagykőrösi Arany-Napok | All Rights Reserved

Felülre